Kérdések és válaszok a TSMT-ről?

Mit is jelent a mozaikszó? TSMT – vagyis Tervezett SzenzoMotoros Tréning:

Tervezett, mert a különböző területeken megvizsgált gyermek egyénre szabott feladatait tartalmazza.

Szenzo – ugyanis a szenzoros- érzékelő, ingereket felvevő szervrendszerekhez,(látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) és kevésbé ismert (vesztibuláris és proprioceptív) kapcsolódik és hatással van rájuk.Motoros, vagyis mozgásos, mert a mozgássorok kivitelezésén keresztül hatunk az idegrendszer érési folyamataira ez a kivitelező rész.

Tréning, mert edzéselméletre épül meleg direkt módszer (fokozódó terhelés, ismétlésszám, gyakoriság), a feladatsor egy speciális edzés, ami az erősségeket és a gyengeségeket egyaránt, szinte észrevétlenül fejleszti, ez maga a terápia.

Gyakori tünetek, melyekre a TSMT jótékony hatással van:

• Lassú, megkésett beszédfejlődés,- pár hónaposan már hangokat formál a csecsemő, ha ez elmarad érdemes figyelni rá
• Lassú, megkésett mozgásfejlődés, azaz nem emeli a fejét, nem szeret hason feküdni, későn kezd forogni, kúszása nem szimmetrikus váltott kéz-láb, olyan inkább, mint egy „meglőtt katona”, esetleg hernyószerű, pillangóúszást imitáló kézmozdulatokkal, vagy béka pózba felhúzott lábbal löki magát előre
• mászása koordinálatlan, fél lábbal talpon áll és úgy löki magát előre, nem szabályos váltott kéz láb mozdulattal halad, a jobb kar-jobb láb illetve a bal kar- bal láb dolgozik egyszerre.
• nehezen áll fel, kifordított lábfejjel széles terpeszben áll, 12-13 hónapos korára sem indul el önállóan
• Izomtónus problémák pl: rongybaba vagy tésztaszerűek az izmai, nincsenek tónusban, nem feszülnek meg, nem tudja magát megtartani
• Tónusfokozódás jelei mutatkoznak, izmai folyamatosan feszült állapotban vannak. Ezek a tünetek megjelenhetnek csak egyes testrészeken is – nyakon, vállon, háton, végtagokon – de lehetnek kiterjedten egész testet érintőek is. Előfordulhat olyan is hogy egyszerre van laza és feszes izomzat is a test különböző pontjain, izomtónus eloszlási, szabályozási probléma (kevert izomzat)
• Mozgása darabos, összerendezetlen, koordinálatlan, nem harmonikus
  – a két test félen mozgása asszimetrikus
  –  ügyetlen”, sokszor elesik, megüti magát,
  –  hárítja a nagymozgásos játszótéri játékokat, mászókázást, hintázást, fél a kisebb magasságoktól, a fejjel lefelé lógatásoktól, nem szeret mérleghintázni, új helyzeteket, új mozgásformákat is elutasítja
• Kismotort, futóbiciklit nem hajtja, nem tud megtanulni biciklizni, mozgásos tevékenységekből kimarad, vagy ha mégis részt vesz, hamar elfárad
• Labdajátékok során, nem tud labdát elkapni, visszadobni, pattogtatni, fogás elengedés ritmusa nem alakult ki.
• Nem fogja meg a ceruzát, a firkálás nem jelenik meg, a rajzolást hárítja, nem szeret gyurmázni, gyöngyöt fűzni.
• Építő játékok nehezen kötik le a figyelmét, nem szeret építeni, legózni, asztali játékoknál ülve csak rövid időre (pár másodperc-1 percig) képes megülni, vagy éppen túl hosszú ideig leragad egy tevékenység mellett.
• Aktivitása eltér a korosztályához képest a tipikustól, túlzottan félénk, játékokat nem kezdeményezi, unszolni kell a tevékenységek kipróbálására.
• Veszélyérzete nem alakult ki, mindenre felmászik, veszélyes dolgokat tesz,  túlzottan vakmerő.
• Nem önálló, mindenhez segítséget kér, kevés az önbizalma, mindenre azt mondja „ ezt nem tudom”.
• Opponáló magatartás jellemzi, könnyen odacsap, impulzív, verekedős, agresszív, türelmetlen.
• A szenzoros felvevő rendszer túlérzékenysége jellemzi: szem, fül, bőr, szaglás, ízlelés, egyensúlyi rendszer, testérzékelő rendszer, enyhe ingerre is erős válaszreakciói vannak. – pl. becsukja a szemét erősebb fényingerre, befogja a fülét zajoknál, kutyaugatásnál, mentőautóra, összerezzen, megijed, hamar elsírja magát, nem szereti ha megérintik, nem tudja elviselni a címkéket a ruhákban, bizonyos ízű és állagú ételeket nem eszik meg, öklendezik tőle.
• Inger küszöbe magas: fenti tünetek ellentéte, nagyon erős ingerre sem reagál, pl. intenzív pörgetésre sem szédül el, beüti magát és nem fáj neki, nem sír
• Kifejező beszéde elmarad a korától, nem nevezi nevén a tárgyakat, mutogatva érteti meg magát, szülőt kezénél fogva odahúzva kommunikál 2 éves korban,

Kommunikációja szegényes, nehezen teremt kapcsolatot gyerekekkel, felnőttel egyaránt, szemkontaktust nem veszi fel vagy csak nagyon rövid ideig néz a társai vagy a felnőtt szemébe.

• Kevés szót ismer, szókincse szegényes, ragokat nem használ (-on-ön-ra-re-rá-nak-nek-nél-nál-tól-től) vagy rosszul ragozza a szavakat. 1-2 szavas tőmondatokat alkot, kortársaihoz képest, akik már összetett mondatokban beszélnek. Kérdésre nem tud válaszolni csak igennel, nemmel. Keveset beszél, nem lehet beszélgetni vele, a rá vonatkozó kérdésekre sem tud válaszolni, Mi történt veled ma? kérdésre az vele történt eseményeket, élményeket nem tudja elmesélni. Halkan, szinte suttogva beszél, monoton egysíkú a beszéde, nyávogva vékony hangon artikulál. Csak a szótagok elejét mondja és/vagy a szavak végét elharapja, beszédhibás, dadog, beszédmotorikai izmai letapadtak ebből kifolyólag, lassú a beszédtempója kisded arcforma 5 éves korban is megmaradt, mimikai izmai nem megfelelően működnek és vagy túl gyorsan beszél, hadar. Ha halandzsázik 2 éves kor felett is.
• Viselkedése korosztályához képest éretlen, komolytalan, ő a közösség „bohóca”
• Feladattartása, feladattudata nincs kialakulva, szabálytudata nem alakult ki, nem szereti a kötelező dolgokat, nehezen irányítható, nehezen illeszkedik be a közösségbe, külön játszik óvodás társaitól.
• Játéka céltalan, csak rohangál fel-alá, dobálja a játékokat, hangosan és indokolatlanul sokat kiabál, társai játékát megzavarja és velük szemben erőszakos.
• Hipermotil, izgága, nem bír egy dolgot 1 percnél tovább csinálni.
• Éjszakai és/vagy nappali bepisilés jellemző még a szobatisztaság kialakulása után, vagy csak pelenkába hajlandó kakilni.
• Szorong, sokszor nyugtalan, több napig nem székel, visszatartja, székrekedése van.
• Alvása nyugtalan, sokszor felébred, kiabál álmában, előfordulnak tikkek- pl.: szipogás, szimatolás, krákogás, köhögés, dünnyögés, röfögés, hunyorgás, grimaszolás, orrhuzogatás, fejrángatás, vállrándítás, lábdobogás.
• Sokat hisztizik, nehezen megnyugtatható, gyakoriak a dührohamok
• Nagyon rugalmatlan, a változásokat nehezen viseli, nehezen vált a különböző tevékenységek között.
• Érdeklődése egysíkú, csak egy-két dolog érdekli, arról mindent tud,(pl.:Dínókról), általános tájékozottsága életkorától elmarad.
• A játékokkal, eszközökkel nem a funkciójuk szerint játszik, pl. autóit sorba rendezi, dobálja a játékait, ki-be húzogatja a fiókokat, ajtókat nyitja csukja, kerekeket pörget.
• Tanulási nehézségek, problémák („disz”-es tünetei) vannak, nehezen tanul meg egy verset, a számolás is gondot okoz, Nem tud 5-ig számolni óvodás korában.
• Mintamásolása, szeriális emlékezete gyenge, tükörkép rajzolása gondot okoz.
• Pontok összekötése nehézséget okoz, színezéskor kimegy a vonalból. Ceruzafogása nem alakult ki.
• Nehezen párosít kiegészítő párokat, puzzle nem érdekli.
• Irányokat nem tudja megnevezni (rá, fölé, elé, mögé) bal és a jobb oldalt téveszti.
• Nincs kialakult lateralitás, kezesség 7 éves korra sem.
• Testtudata, testsémája korától elmarad, saját testén és térben tájékozódni nem tud.

A SzeretetERŐD Terápiás Központban a komplex gyógypedagógiai vizsgálatot mindkét szülő jelenlétében végezzük! A vizsgálatot azért nevezzük komplexnek, mert pszichológus bevonásával történnek a felmérések, amit szükség esetén szakorvosi pl. fül-orr-gégészeti is kiegészíthet. És minden esetben megelőzi egy neurológiai vélemény, javaslat melyet a szülők magukkal hoznak az első vizsgálati alkalomra. Így átfogó és részletes képet kapunk a gyermek érzelmi, értelmi, szociális és testi fejlettségéről.
A vizsgálat első részében beszélgetünk a szülővel, a felmerülő panaszról, anamnézis felvétele anyával, míg apa lefoglalja a gyermeket kirakóval, építővel. Mindeközben már a gyógypedagógiai megfigyelés zajlik, és közben anya a fontos kérdésekre válaszol. Kitérünk a terhesség, szülés körülményeire, majd a gyermek fejlődésére (pl. mozgás, beszéd, szobatisztaság stb.), betegségeire, bölcsődei, óvodai, iskolai éveire. (Segítség lehet, ha az esetleg vezetett babanaplót magukkal hozzák, és a védőnők által kitöltött státuszlapokat.) Fontos az édesapa jelenléte, mert a gyermek bemelegedése az idegen környezetben így biztonságosan zajlik, és az apában felmerülő kérdésekre is azonnal választ kaphat. Sőt nagyon fontos részinformációkkal szoktak apukák rendelkezni és a jó meglátásaik is fontosak lehetnek a számunkra.
A szülővel való beszélgetés után a gyermekkel elvégzem a szükséges vizsgálatokat, melyek kiterjednek a nagymozgás, finommotorika, beszédértés, kifejező beszéd, kognitív funkciók és önellátás területeire. Mindezt játékos mozgásos feladatokkal. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást gyermeke pedagógusaival, bölcsődei gondozóikkal, az őt támogató szakemberekkel.
Ezután, ha úgy döntünk közösen, hogy ez egy gyümölcsöző kapcsolódás kezdete akkor időpontot egyeztetünk a Tervezett-Szenzomotoros-Tréning (TSMT) betanulására. Terápiás központunkban van lehetőség a mozgássort szakemberekkel begyakorolni így az otthon végzett feladatsort könnyebb kivitelezni.
A kontroll vizsgálatot minimum 6 hónap eltelte, de inkább 1 év után érdemes elvégezni. Az idegrendszernek időre van szüksége, hogy beépítse a megfelelő területekre az adott ingereket és a bevésődés folyamata is időhöz kötött. Minden gyermeknek egyedi a fejlődése. A Neurotipikus gyermekek körében a fejlődés gyorsabb és látványosabb is lehet, míg az eltérő fejlődésmenetű gyermekeknél ez lassabb, és az ő esetükben a folyamatos megsegítés elengedhetetlen.
Első interjú, anamnézis felvétel, gyógypedagógiai felmérés 1óra- 1óra 15 percet vesz igénybe, igazodva a gyermek testi-lelki állapotához, terhelhetőségéhez, figyelmi kapacitásához.

TSMT- home tréning menete: A szülők a gyermekkel a megadott feladatokat sorrendben, előre megírt ismétlésszámban, otthonukban végzik, és havonta kontrollra jönnek, ahol az általuk vezetett tornanaplót és a begyakorolt feladatokat mutatják be. Az ellenőrzés alkalmával a terapeuta javítja az esetleges hibákat eltéréseket, és megsegíti a szülőt és a gyermeket, hogy milyen módon tudják otthon könnyebben végezni a gyakorlatokat.
Pszichológiai konzultáció minden esetben javasolt, a több szem többet lát elve alapján, hisszük, hogy a családok megsegítése több oldalról is indokolt, és a tapasztalat azt mutatja, hogy több szakember bevonásával, team munkában, sokkal eredményesebb is.
Van lehetőség gyógypedagógiai szülőkonzultációra, tanácsadásra, külön egyeztetett időpontban.

Az alvással kapcsolatos problémák jelentősen befolyásolják az életminőséget. Ezért nem mindegy, mennyit alszik és hogyan tölti az éjszakáit a gyermek és az egész család.Az alvás az idegrendszer védekező mechanizmusa a kifáradás ellen. Eredménye a kipihent, aktivitásra kész állapot.

Az alvás és ébrenlét egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Nyugodt, pihentető alvás nélkül elképzelhetetlen a derűs, aktív ébrenlét, és megfordítva: az élet minden szakaszában a kornak megfelelő, derűs aktivitással töltött ébrenlét a nyugodt, pihentető alvás feltétele.

A kialvatlanság rontja az ember teljesítőképességét, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét.

Állatkísérletekkel igazolták, hogy a tartós alvásmegvonás halálhoz is vezethet. Sőt, nem csak a mennyiségi, de a minőségi alvásmegvonás is súlyos következményekkel jár. Egy kísérlet során patkányokat minden REM fázis kezdetén felébresztettek. Így bár az állatok megkapták a szükséges alvásmennyiséget, egy alvási fázis kimaradt. Eleinte enyhe, majd egyre súlyosabb kialvatlanság jeleit mutatták, később azonban a teljes alvásmegvonásnál tapasztaltakhoz hasonlóan elpusztultak.

A napi ritmust az agyban lévő agyalapon elhelyezkedő mag (suprachiasmic nuclei vezérli, amely a hipothalamus előtt helyezkedik el. Az SCN mintegy 10 000 neuronból áll, melyek az agy középvonalában, mindkét oldalon megtalálhatók. Ha ezek a neuronok megsérülnek, a napi ritmus felborul.Az SCN működését a melatonin nevű hormon befolyásolja.

Káros, ha a gyermek kevesebbet alszik a kelleténél. Az agy munkaképességét meghaladó ébrenlét, a szükségletet nem kielégítő alvás az idegsejtek kimerüléséhez, ha ismétlődik az egész fejlődés megzavarásához, különösen a magasabb-rendű idegtevékenység zavarához vezet.

A gyermek állapotára jellemző az alvása. Alvás megfigyeléskor figyeljük annak:

–  hosszúságát

– alvás/ébrenlét váltakozását

–  alvó testtartását