Gyógypedagógiai fejlesztések

A tipikus fejlődésű gyereknél a beszéd spontán magától beindul ha mégsem és 2 éves korra nincs legalább 50 szava a gyermeknek akkor szükség van megsegítésre.

A gyermek beszéde már csecsemőkortól indul és különböző hangadással kezdődik ezután a szótagokon át megtanul szavakat is kiejteni majd az egyszerű és összetett mondatok segítségével képessé válik beszéde által kommunikálni a környezetével. Amennyiben ez a fejlődési ív nincs meg és fejlődésbeli elmaradás mutatkozik az sok esetben együtt járhat idegrendszeri éretlenséggel.

Fejlesztést javasolhatjuk:

  • Preventív céllal amikor késik vagy nem megfelelő a beszéd fejlődés üteme, de nincsenek másodlagos problémák, akkor célzottan ezen a területen avatkozunk be megpróbálva fejleszteni az elmaradt készségeket, megelőzve a későbbi járulékos problémák kialakulását mint pl.: beilleszkedési nehézségek, viselkedési problémák, szorongás, tanulási zavar.
  • Vagy konkrét fejlesztés céljából amikor az előbb említett elmaradásokat és eltéréseket a gyerek nem tudja behozni 1 éven belül akkor már komplex beavatkozási terv kidolgozására van szükség és ezzel megkezdődik a beszéd intenzív fejlesztése.

A beszédindító foglalkozások minden esetben előzetes felmérések alapján történnek, és előfordulhat hogy megfelelő orvosi vizsgálatok elvégzése is szükséges a fejlesztés megkezdése előtt. A terápia során minden esetben a gyermek van a középpontban, ahol játékos környezetben, kedves meleg légkörben dolgozunk, és teljes mértékben igazodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz, szintjéhez.

Leggyakoribb tünetek amelyekre javasoljuk a foglalkozásokat: - hangadások elmaradása, beszéd késés, beszéd elmaradása, gesztusok használata a beszélt nyelv helyett, nem érthető beszéd, nyelvtanilag helytelen beszéd, egyszerű utasítások meg nem értése, verbális és nonverbális információk értelmezésének nehézsége, artikulációs problémák, beszédmotorikai gyengeség.

A fejlesztés a következő szinteken valósulhat meg:

  1. szint beszédindítás: a beszéd késése esetében is fontos megvizsgálni, hogy a gyermek mutat-e organikus tüneteket. Amennyiben ez beigazolódik elsődleges célunk a normál idegrendszeri érés beindítása. Mivel a beszéd késése összefügghet az idegrendszer éretlenségével, ezért összekötjük a beszédfejlesztést TSMT I otthoni tréninggel is és ezzel megtámogatjuk az érési folyamatokat és a beszédfejlesztést. Elsődleges célunk a normál idegrendszeri érés beindítása amit egyéni szenzomotoros fejlesztéssel (TSMT) érünk el. Tapasztalataink szerint a korai életszakaszban vesztibuláris ingerekkel, akár 3-6 hónap alatt elindul a fejlődés és akár tünetmentesség is elérhető.
  2. szint szókincsfejlesztés: Beszédindítás fontos része a szókincsbővítés is,a fejlesztés során a hallási figyelem, nagymozgás, finommotorika, téri orientáció, gondolkodás- emlékezet fejlesztése is zajlik.
  3. szint nyelvi fejlesztés: miután a gyermek megfelelő szókinccsel rendelkezik elkezdünk egyszerű mondatokat alkotni. Sok énekléssel, versekkel és ritmikus mondókás mozgásos játékokkal érjük el a fejlődést. A beszédfejlődés menetét követve a nyelv grammatikai szerveződését, alaki rendezését, a beszédészlelés és megértés területét fejlesztjük.
  4. szint: beszéd és kommunikáció fejlesztés: A beszéd indításához szükség van a beszédszervek megfelelő állapotára ezért elsősorban hangsúlyt fektetünk a beszédszervek tornájára, a megfelelő légzéstechnika alakítására, ajak száj környéki izmok megerősítésére és az ehhez szükséges készségek kialakítására. Fontos feladatok közé tartoznak a hangutánzások, hangfelismerések, hangadások. A gyereket ösztönözzük összetett mondatok alkotására és azok alkalmazására, gyakorlására. Párbeszédeket alakítunk ki és különböző szituációkhoz kötjük a megvalósulást. A szerepjáték szintén egy fontos általunk használt módszer, amellyel segíthetjük a gyerekeket a párbeszédek kialakítására és különböző kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre motiváljuk őket.

A terápia során a komplexitás elvét követve a beszéd és nyelv mellett az egyéb területeket is fejlesztjük: mozgást, gondolkodást, figyelmet, emlékezetet, és minden olyan részképességet ami szorosan kapcsolódik az érési folyamatokhoz és a sikeres óvodai, majd iskolai beváláshoz elengedhetetlen.

Néhány játék, mely segíthet abban, hogy a beszéd indítását már otthon elkezdhessük:

  • hangot adó játékkal felismerés, hang felé fordulás, hangutánzás
  • egész test és testrészek körberajzolása, megnevezése
  • napi rutin kialakítása és szerepjátékok játszása (pl.: fürdés, vásárlás, etetés, stb.)
  • különböző szempont szerinti csoportosítások, dobozba pakolós játékok
  • különböző anyagok tapintása, felismerése, “ zsákbamacska” nem látja, csak érinti
  • utánozós játékok amit mi csinálunk, adhatunk hangot is hozzá

Várható eredmények:

  • a beszéd indulása
  • a kommunikációs kedv növekedése
  • a szókincs bővülése
  • a beszédészlelés, értés javulása
  • artikulációs nehézségek javulása

A fejlesztést egy egyéni szenzomotoros szemléletű gyógypedagógiai állapotfelmérés előzi meg, ahol feltérképezzük a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét. A foglalkozást egy gyógypedagógus és egy gyógypedagógiai asszisztens vezeti. A terápia sikeressége érdekében heti 2 alkalommal szükséges részt venni a fejlesztő foglalkozásokon.

Kiket várunk a csoportba?

  • 2-3 éves gyerekeket akiknek a beszédfejlődésük lassabban halad
  • esetleg még egyáltalán nem beszélnek,
  • vagy csak pár szót használnak aktívan,
  • 2,5 évesek de még nem használnak 2 szavas mondatokat.

A foglalkozás kiscsoportos formában zajlik maximum 6 fővel. 2 x 30 perces blokkot tartalmaz, az egyik felében egy csoportos TSMT II torna zajlik, ahol a nagymozgást, finommozgást, állás egyensúlyt, állóképességet, monotónia tűrést, feladattudatot, szabálykövetést fejlesztjük, és a különböző feladatokkal, ingerekkel az idegrendszer érési folyamatait elindítjuk, ezáltal fejlődik a gyerekeknek a figyelme, koncentrációja, szenzoros érzékelése és a beszéde is. A fejlesztő foglalkozás másik felében pedig egy játékos mondókázós éneklős foglalkozás zajlik, mely során a beszédhez szükséges artikulációs ügyesítés, ajak száj körüli izmok erősítése, ügyesítése folyik,gyakoroljuk a hangok megfelelő észlelését és képzését, a szavak és a ragozás megfelelő hangadás történik. A szülők otthonra fejlesztő játékötleteket kapnak amikkel segítik az érési folyamatokat és a beszéd beindítását.

A komplex fejlesztés egy olyan gyógypedagógiai tevékenység, mely kiterjed a nagy-, és finommotorika, kognitív képességek (pl.: emlékezet, figyelem, gondolkodás, észlelés), beszédértés és beszédprodukció, valamint szociabilitás, érzelmi fejlődés területére egyaránt. Az említett területekre vonatkozóan teljes körű állapotfelméréssel indítunk, hogy kiderítsük, mely részképességek esetén van szükség fejlesztésre. A felmérést követően fejlesztési javaslatot teszünk és fejlesztési tervet állítunk össze, mely alapján elkezdődhet a közös munka.

Gyakran felmerülő problémák (a teljesség igénye nélkül), amelyek esetén javasolt lehet a komplex fejlesztés:

  • Beszédértés/ beszédészlelés/ beszédprodukció zavarai, szótalálási nehézségek
  • Figyelem zavar (terjedelem, megoszthatóság, rugalmas váltás)
  • Emlékezet zavarai (rövid/hosszú távú; vizuális/ auditív)
  • Auditív/vizuális/intermodális észlelés zavarai
  • Szeriális észlelés problémája
  • Téri orientáció/ síkbeli tájékozódás zavarai
  • Tanulási nehézségek (számosság, szövegértés, olvasás, írás nehezítettsége)
  • Kézfunkciók gyengeségei, gyenge manipulációs készség
  • Általános motoros ügyetlenség
  • Problémamegoldás, ok-okozati összefüggések, relációk, kategorizáció nehézségei

Fejlesztés konkrét menete:

Az állapotfelmérés 3 x 45 perces alkalom, ahol a különböző részképességeket feltérképezzük, ezt követően eldöntjük, hogy a gyermek jelen állapota, illetve részképesség problémája milyen súlyosságú és az milyen fejlesztési gyakoriságot kíván meg. Ezután fejlesztési javaslatot teszünk a szülőnek. Amennyiben a szülő elfogadja az útmutatásunkat, abban az esetben a gyermek heti 1-2 alkalommal rendszeresen jár a foglalkozásokra. A heti fejlesztés 45 percben valósul meg, mely után rendszeresen visszajelzünk a szülőknek, és otthoni fejlesztő játékokat és/vagy feladatokat javaslunk, mellyel segítjük a szülővel közösen a gyermek fejlődését. Lehet tehát úgy tekinteni ezen alkalmakra, mint egyfajta kontrollra, melyen fejlesztés közben folyamat diagnosztikával nyomon követjük a gyermek állapotát újabb és újabb javaslatokat adva, számítva a szülők együttműködésére. Kezdetben mindenképpen egyéni formában valósul meg a fejlesztés, majd abban az esetben, ha a gyermeket csoport érettnek tekintjük, valamint életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő csoport is rendelkezésünkre áll, abban az esetben lehetőség nyílik 2-3 fős kiscsoportos foglalkozásokra is.

Mi is a szomatopedagógia?

A szomatopedagógia a gyógypedagógia azon ága, mely a tartás- és/vagy mozgásszervrendszer (csont, ízületek, izomzat) veleszületett és/vagy szerzett károsodásából származó motoros funkciózavarok felmérését, kezelését, terápiáját végzi. Komplex tevékenység, mely feladatai közé tartozik a mozgásnevelés, kommunikáció, megismerős tevékenység, szociabilitás fejlesztése, környezet adaptációja és segédeszközzel való megsegítés biztosítása is.

Mit vizsgálunk?

Állapotfelmérés során funkcionális diagnosztikát végzünk, mely a következőkre terjed ki: általános fizikai jellemzők, funkciók motoros feltételei (izomerő, izomtónus, ízületi mozgásterjedelem, magasság, körfogat, hossz mérések), funkcionális képességek (testtartás, koordináció, egyensúly, fiziológiás hely és helyzetváltoztatás, reflexek), ADL funkciók ( mindennapi praktikus tevékenységek), motoros képességek (kitartás, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) és szenzoros területek ( érzékelés, észlelés).

Kinek ajánlott?

  • Testtartást érintő eltérések pl: gerincferdülés, tengelyeltérések (pl.: lúdtalp, X láb) aszimmetrikus tartás
  • Végtaghossz különbség
  • Koordináció, egyensúly zavar
  • Hipotón (laza)/ spasztikus (feszes) izomzat- izomtónus eltérések
  • Gyenge izomerő
  • Ízületi mozgásterjedelem csökkenés, kontraktúrák, deformitások
  • Gyenge manipuláció, finommotoros készségek vagy egyéb kézfunkciók (kapaszkodás, támaszreakció)
  • Elmaradás a fiziológiás mozgásfejlődésben, hely-helyzetváltoztatásban
  • Általános motoros ügyetlenség

A fejlesztés menete

Általános állapotfelméréssel kezdődik, melyhez, ha indokoltnak érzem, szakorvosi (kiropraktőr, ortopédus) vizsgálatot is kérek. Állapotfelmérést követően javaslatot teszek a fejlesztés menetére, fejlesztési tervet készítek és megkezdődik heti rendszerességgel a közös munka. A heti alkalmak után otthon végzendő gyakorlatokat, játékokat is ajánlok, melyek által közösen segíthetjük a gyermek fejlődését. Egy alkalom 45 perc. Kezdetben egyéni formában valósul meg, későbbiekben viszont ha csoport éretté válik a gyermek és életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő csoport is a rendelkezésre áll, akkor kiscsoportos (2-3 fő) foglalkozásra is van lehetőség.

ÍRJ NEKÜNK