TSMT - vagyis Tervezett SzenzoMotoros Tréning.

Tervezett, mert a különböző területeken megvizsgált gyermek egyénre szabott feladatait tartalmazza. Szenzo - ugyanis a szenzoros- érzékelő, ingereket felvevő szervrendszerekhez,(látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) és kevésbé ismert (vesztibuláris és proprioceptív) kapcsolódik és hatással van rájuk. Motoros, vagyis mozgásos, mert a mozgássorok kivitelezésén keresztül hatunk az idegrendszer érési folyamataira ez a kivitelező rész.

Tréning, mert edzéselméletre épül meleg direkt módszer (fokozódó terhelés, ismétlésszám, gyakoriság), a feladatsor egy speciális edzés, ami az erősségeket és a gyengeségeket egyaránt, szinte észrevétlenül fejleszti, ez maga a terápia.

Gyakori tünetek, melyekre a TSMT jótékony hatással van:

• Lassú, megkésett beszédfejlődés,- pár hónaposan már hangokat formál a csecsemő, ha ez elmarad érdemes figyelni rá.
• Lassú, megkésett mozgásfejlődés, azaz nem emeli a fejét, nem szeret hason feküdni, későn kezd forogni, kúszása nem szimmetrikus váltott kéz-láb, olyan inkább, mint egy „meglőtt katona”, esetleg hernyószerű, pillangóúszást imitáló kézmozdulatokkal, vagy béka pózba felhúzott lábbal löki magát előre.
• Mászása koordinálatlan, fél lábbal talpon áll és úgy löki magát előre, nem szabályos váltott kéz láb mozdulattal halad, ha a jobb kar-bal láb illetve a bal kar- jobb láb dolgozik egyszerre.
• Nehezen áll fel, kifordított lábfejjel széles terpeszben áll, 12-13 hónapos korára sem indul el önállóan.
• Izomtónus problémák pl: rongybaba vagy tésztaszerűek az izmai, nincsenek tónusban, nem feszülnek meg, nem tudja magát megtartani.
• Tónusfokozódás jelei mutatkoznak, izmai folyamatosan feszült állapotban vannak. Ezek a tünetek megjelenhetnek csak egyes testrészeken is - nyakon, vállon, háton, végtagokon - de lehetnek kiterjedten egész testet érintőek is. Előfordulhat olyan is hogy egyszerre van laza és feszes izomzat is a test különböző pontjain, izomtónus eloszlási, szabáéyozási probléma (kevert izomzat).
• Mozgása darabos, összerendezetlen, koordinálatlan, nem harmonikus.
• A két test félen mozgása asszimetrikus.
• "Ügyetlen”, sokszor elesik, megüti magát.
• Hárítja a nagymozgásos játszótéri játékokat, mászókázást, hintázást, fél a kisebb magasságoktól, a fejjel lefelé lógatásoktól, nem szeret mérleghintázni, új helyzeteket, új mozgásformákat is elutasítja.
• Kismotort, futóbiciklit nem hajtja, nem tud meg tanulni biciklizni, mozgásos tevékenységekből kimarad, vagy ha mégis részt vesz, hamar elfárad.
• Labdajátékok során, nem tud labdát elkapni, visszadobni, pattogtatni, fogás elengedés ritmusa nem alakult ki.
• Nem fogja meg a ceruzát, a firkálás nem jelenik meg, a rajzolást hárítja, nem szeret gyurmázni, gyöngyöt fűzni.
• Építő játékok nehezen kötik le a figyelmét, nem szeret építeni, legózni, asztali játékoknál ülve csak rövid időre (pár másodperc-1 percig) képes megülni, vagy éppen túl hosszú ideig leragad egy tevékenység mellett.
• Aktivitása eltér a korosztályához képest a tipikustól, túlzottan félénk, játékokat nem kezdeményezi, unszolni kell a tevékenységek kipróbálására.
• Veszélyérzete nem alakult ki, mindenre felmászik, veszélyes dolgokat tesz, túlzottan vakmerő.
• Nem önálló, mindenhez segítséget kér, kevés az önbizalma, mindenre azt mondja "ezt nem tudom”.
• Opponáló magatartás jellemzi, könnyen odacsap, impulzív, verekedős, agresszív, türelmetlen.
• A szenzoros felvevő rendszer túlérzékenysége jellemzi: szem, fül, bőr, szaglás, ízlelés, egyensúlyi rendszer, testérzékelő rendszer, enyhe ingerre is erős válaszreakciói vannak, pl. becsukja a szemét erősebb fényingerre, befogja a fülét zajoknál, kutyaugatásnál, mentőautóra, összerezzen, megijed, hamar elsírja magát, nem szereti ha megérintik, nem tudja elviselni a címkéket a ruhákban, bizonyos ízű és állagú ételeket nem eszik meg, öklendezik tőle.
• Inger küszöbe magas: fenti tünetek ellentéte, nagyon erős ingerre sem reagál, pl. intenzív pörgetésre sem szédül el, beüti magát és nem fáj neki, nem sír
• Kifejező beszéde elmarad a korától, nem nevezi nevén a tárgyakat, mutogatva érteti meg magát, szülőt kezénél fogva odahúzva kommunikál 2 éves korban.
• Kommunikációja szegényes, nehezen teremt kapcsolatot gyerekekkel, felnőttel egyaránt, szemkontaktust nem vesz fel vagy csak nagyon rövid ideig néz a társai vagy a felnőtt szemébe.
• Kevés szót ismer, szókincse szegényes, ragokat nem használ (-on-ön-ra-re-rá-nak-nek-nél-nál-tól-től) vagy rosszul ragozza a szavakat. 1-2 szavas tőmondatokat alkot, kortársaihoz képest, akik már összetett mondatokban beszélnek. Kérdésre nem tud válaszolni csak igennel, nemmel. Keveset beszél, nem lehet beszélgetni vele, a rá vonatkozó kérdésekre sem tud válaszolni, Mi történt veled ma? kérdésre az vele történt eseményeket, élményeket nem tudja elmesélni. Halkan, szinte suttogva beszél, monoton egysíkú a beszéde, nyávogva vékony hangon artikulál. Csak a szótagok elejét mondja és/vagy a szavak végét elharapja, beszédhibás, dadog, beszédmotorikai izmai letapadtak ebből kifolyólag, lassú a beszédtempója kisded arcforma 5 éves korban is megmaradt, mimikai izmai nem megfelelően működnek és vagy túl gyorsan beszél, hadar. Ha halandzsázik 2 éves kor felett is.
• Viselkedése korosztályához képest éretlen, komolytalan, ő a közösség "bohóca".
• Feladattartása, feladattudata nincs kialakulva, szabálytudata nem alakult ki, nem szereti a kötelező dolgokat, nehezen irányítható, nehezen illeszkedik be a közösségbe, külön játszik óvodás társaitól
• Játéka céltalan, csak rohangál fel-alá, dobálja a játékokat, hangosan és indokolatlanul sokat kiabál, társai játékát megzavarja és velük szemben erőszakos.
• Hipermotil, izgága, nem bír egy dolgot 1 percnél tovább csinálni.
• Éjszakai és/vagy nappali bepisilés jellemző még a szobatisztaság kialakulása után, vagy csak pelenkába hajlandó kakilni.
• Szorong, sokszor nyugtalan, több napig nem székel, visszatartja, székrekedése van.
• Alvása nyugtalan, sokszor felébred, kiabál álmában, előfordulnak tikkek- pl.: szipogás, szimatolás, krákogás, köhögés, dünnyögés, röfögés, hunyorgás, grimaszolás, orrhuzogatás, fejrángatás, vállrándítás, lábdobogás.
• Sokat hisztizik, nehezen megnyugtatható, gyakoriak a dührohamok.
• Nagyon rugalmatlan, a változásokat nehezen viseli, nehezen vált a különböző tevékenységek között.
• Érdeklődése egysíkú, csak egy-két dolog érdekli, arról mindent tud, (pl.:Dínókról), általános tájékozottsága életkorától elmarad.
• A játékokkal, eszközökkel nem a funkciójuk szerint játszik, pl. autóit sorba rendezi, dobálja a játékait, ki-be húzogatja a fiókokat, ajtókat nyitja csukja, kerekeket pörget.
• Tanulási nehézségek, problémák („disz”-es tünetei) vannak, nehezen tanul meg egy verset, a számolás is gondot okoz, Nem tud 5-ig számolni óvodás korában.
• Mintamásolása, szeriális emlékezete gyenge, tükörkép rajzolása gondot okoz. - Pontok összekötése nehézséget okoz, színezéskor kimegy a vonalból. Ceruzafogása nem alakult ki.
• Nehezen párosít kiegészítő párokat, puzzle nem érdekli.
• Irányokat nem tudja megnevezni (rá, fölé, elé, mögé) bal és a jobb oldalt téveszti.
• Nincs kialakult lateralitás, kezesség 7 éves korra sem.
• Testtudata, testsémája korától elmarad, saját testén és térben tájékozódni nem tud.

A SzeretetERŐD Terápiás Központban a komplex gyógypedagógiai vizsgálatot mindkét szülő jelenlétében végezzük! A vizsgálatot azért nevezzük komplexnek, mert pszichológus bevonásával történhetnek a felmérések, amit szükség esetén szakorvosi pl. fül-orr-gégészeti is kiegészíthet. És minden esetben megelőzi egy neurológiai vélemény, javaslat melyet a szülők magukkal hoznak az első vizsgálati alkalomra. Így átfogó és részletes képet kapunk a gyermek érzelmi, értelmi, szociális és testi fejlettségéről. Esetenként tovább küldjük a gyermeket kiropraktőrhöz, craniosacrális terápiára, Dévény manuálterápiára, logopédushoz vagy más szakemberhez akinek a véleménye szükséges lehet a fejlesztés megkezdéséhez vagy tovább viteléhez.

A vizsgálat első részében beszélgetünk a szülővel, a felmerülő panaszról, tünetekről felvesszük az anamnézist anyával, amíg apa lefoglalja a gyermeket kirakóval, építővel. Mindeközben már a gyógypedagógiai megfigyelés zajlik, és közben anya a fontos kérdésekre válaszol. Kitérünk a terhesség, szülés körülményeire, majd a gyermek fejlődésére (pl. mozgás, beszéd, szobatisztaság stb.), betegségeire, bölcsődei, óvodai, iskolai éveire. (Segítség lehet hogy a vezetett babanaplót és a védőnők által kitöltött státuszlapokat magukkal hozzák.) Fontos az édesapa jelenléte is, mert a gyermek bemelegedése az idegen környezetben így biztonságosan zajlik, és az apában felmerülő kérdésekre is azonnal választ tudunk adni. Sőt nagyon fontos rész információkkal szoktak apukák rendelkezni és a jó meglátásaik is fontosak lehetnek a számunkra.

A szülővel való beszélgetés után a gyermekkel elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, amelyek kiterjednek a nagymozgás, finommotorika, beszédértés, kifejező beszéd, kognitív funkciók, szociális-érzelmi és önellátás területeire. Mindezek feltérképezését játékos mozgásos feladatokkal érjük el. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást gyermeke pedagógusaival, bölcsődei gondozókkal, az őt támogató szakemberekkel.

Ezután, ha úgy döntünk közösen, hogy ez egy gyümölcsöző kapcsolódás kezdete, akkor időpontot egyeztetünk a Tervezett-Szenzomotoros-Tréning (TSMT) betanítására. Terápiás központunkban van lehetőség a mozgássort szakemberekkel gyakorolni így az otthon végzett feladatsort könnyebb kivitelezni.

A kontroll vizsgálatot minimum 6 hónap eltelte után érdemes elvégezni de esetenként a lassú fejlődést mutató gyermekeknél ez akár , de inkább 1 év is lehet. Az idegrendszernek időre van szüksége, hogy beépítse a megfelelő területekre az adott ingereket és a bevésődés folyamata is időhöz kötött. Minden gyermeknek egyedi a fejlődése. A Neurotipikus gyermekek körében a fejlődés gyorsabb és látványosabb is lehet, míg az eltérő fejlődésmenetű gyermekeknél ( SNI ) ez lassabb, és az ő esetükben a folyamatos megsegítés elengedhetetlen. És vannak helyzetek amikor elérünk a gyermek határáig, ahonnan pedig csak szintentartás lehetséges.

Első interjú, anamnézis felvétel, gyógypedagógiai felmérés 60- 75 percet vesz igénybe, igazodva a gyermek testi-lelki állapotához, terhelhetőségéhez, figyelmi kapacitásához.

TSMT- home tréning menete: A szülők a gyermekkel a megadott feladatokat sorrendben, előre megírt ismétlés számban, otthonukban végzik, és 3 hetente, havonta kontrollra jönnek, ahol az általuk vezetett tornanaplót és a begyakorolt feladatokat mutatják be. Az ellenőrzés alkalmával a terapeuta javítja az esetleges hibákat eltéréseket, és megsegíti a szülőt és a gyermeket, hogy milyen módon tudják otthon könnyebben végezni a gyakorlatokat. Mire kell majd a következő hetekben hangsúlyt fektetni és mi a következő szint, amit elvárunk a fejlődés érdekében.

Pszichológiai konzultáció minden esetben javasolt, a több szem többet lát elve alapján, hisszük, hogy a családok megsegítése több oldalról is indokolt, és a tapasztalat azt mutatja, hogy több szakember bevonásával, team munkában, sokkal eredményesebb is.

Van lehetőség gyógypedagógiai szülőkonzultációra, tanácsadásra, külön egyeztetett időpontban.

A tréningek során az ontogenetikus fejlődésmeneten haladunk végig a fejemeléstől egészen a felállásig és struktúráljuk az idegrendszer hálózati kapcsolatait. A hiányzó lépcsőfokokat megerősítjük, az idegrendszer „újrahuzalozása” megtörténik, a kéreg alatti érző-mozgató területek összerendeződnek.

A terápia során szoros érzelmi összetartó erő kialakul megerősödik a szülő és a gyerek között.

A terápia lényege, hogy szenzoros ingereket kap a gyermek és a feladatok elvégzése alatt normalizálódik az izomtónusa, a szenzoros érzékelése a spektrum normál tartományába kerül, megváltozik az ingerek felvétele és feldolgozása az agyban. Az egyensúlyszerv összeköttetésben van a vizuális (látó), auditív (halló) és beszélő rendszerrel. Az ide közvetített ingerek segítik érni az idegrendszert javul a figyelem, fegyelem, emlékezet, a mozgáskoordináció, a beszédészlelés, befogadó nyelvi készség és a kifejező beszéd.

A terápia során passzív és aktív ingereket adunk, plédben ritmikusan ringatjuk, miközben énekelünk és szemkontaktust veszünk fel vele, nagylabdán különböző irányokban mozgatjuk, több száz feladat közül válogatva a gyermek egyéni igényeit figyelembe véve hatunk az egyensúlyi rendszerre, a feladatok direktben hatnak az állás egyensúlyra és indirekt módon stimulálják az idegrendszer más területeit is. A terápia során nagyon fontos az alkalmazott ingerek sorrendjének betartása, minősége, téri iránya és ismétlésszáma, a TSMT-I-ben alkalmazott feladatok darabszáma 15-21 feladat általában. Az egyéni feladatsorokat (tréningeket) a szülő számára betanítjuk, és a család az előre megbeszélt szabályok betartása szerint otthon gyakorol home-tréning formában, heti 3-4-5-vagy akár 6 alkalommal. A tréning edzés elméletre épül, a fokozatosság elvét és a gyermek egyéni igényeit figyelembe véve alkalmazkodik a fejlődési sajátosságaihoz.

A feladatok elvégzése során a gyermek komplex vizuális-auditív-taktilis-proprioceptív ingert kap, melyek rendszeres ismétlésével vizuális (látott), auditív(hallott), taktilis(tapintott), térbeli, mozgásos emléknyomok alakulnak ki. A családok a betanított feladatsort otthon végzik gyermekükkel, majd 3-4 hét múlva egy kontrollvizsgálaton bemutatják a feladatsort, elmondják az aktuális állapotot. Torna naplót vezetnek a gyermek reakcióiról, egyes feladatokban való megnyilvánulásairól. Ennek tükrében történik a feladatok átírása, a következő szintre lépés ami 8-12 hét eltelte után esedékes.

A terápia komplexitása prevenciós, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs szemléletű a holisztikus szemlélet módot követve a gyermeket családi rendszerével egységben kezeli. A tréning során figyelembe vesszük a gyermek fiziológiás, anatómiai jellegzetességeit és gyógytorna elemeket is alkalmazunk és kognitív (okosító) feladatokat is beépítünk a feladatsorba.

Az egyéni TSMT- I átlagos időtartama 6-12 hónap. Nagyjából ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az idegrendszer érési folyamatai elinduljanak, és a bevésődés megtörténjen. A gyermek az egyéni TSMT-I után csoportos terápián (TSMT-II) tud részt venni, ami sok más fejlődési lehetőséget biztosít a számára, és amit az egyéni tréningen megtanult azt még jobban megszilárdíthatja. Javasolt csoportba járás 2 év, ami után a gyermeknek érdemes valamilyen sportági alaptechnikát választani és ott folytatni az éréshez szükséges ingerek felvételét.

Fontos a megszerzett készségeket tovább fejleszteni erősségeit, erősíteni, ezután beszélhetünk tehetséggondozásról.

Kérje gyermeke vizsgálatát, és megtaláljuk a számára legmegfelelőbb fejlesztési mozgásformát!

Az egyéni TSMT eszközei: pléd vagy hintaágy, csepphinta, nagyméretű (95-105 cm) gimnasztikai labda, billenőlap, gördeszka, forgószék, trambulin.

Kiknek ajánljuk: 3 hónapos kortól 12 éves korig minden olyan megkésett mozgás- és/vagy beszédfejlődésű, figyelmi, tanulási, viselkedési vagy magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek akinek a szülei elkötelezettek a gyermekük gyors és hatékony fejlődését illetően.

Célunk: az idegrendszer érési folyamatainak megsegítése, a gyermek életkorának megfelelő és tőle elvárható motoros, pszichés, kognitív és szociális területekre való felzárkóztatás, szintentartás, tehetséggondozás.

A csoportos TSMT-II terápia alkalmazását minden esetben megelőzi a komplex gyógypedagógiai vizsgálat felvétele, hiszen annak eredménye jelzi a terápia indokoltságát. A csoportos TSMT-II terápia azoknak a gyermekeknek javasolt, akik a mozgásvizsgálat alapján enyhén megkésett (eltérő) teljesítményt vagy életkoruknak nem megfelelő teljesítményt mutatnak, de együttműködőek, terhelhetőek, irányíthatóak.

A csoportos TSMT-II elméleti alapjaiban megegyezik az egyéni TSMT-I - el, azonban érettebb funkciókkal rendelkező gyermekek számára alkalmazható.Közel ezer feladatból, izgalmas eszközök felhasználásával, a fokozódó terhelés elvét figyelembe véve állítom össze és mutatom be minden alkalommal azt a pályát, amit meg kell jegyezniük, le kell „küzdeniük”. Eközben észrevétlenül fejlődik a gyermekek nagymozgása, testvázlata, térbeli tájékozódása, oldalisága, mozgáskoordinációja, egyensúlya, egyidejű, többcsatornás figyelme, emlékezete, problémamegoldó gondolkodása, szerialitása, viselkedés kontrollja, feladat- és szabálytudata, illetve feladattartása.

A terápia során figyelmi, emlékezeti aktivitási folyamatokat ingerlünk. Figyelünk arra, hogy a beszéd és a mozgás szinkronban legyen, hiszen ez a tanulás alapja az iskolában. Tehát néz, hall, beszél, gondolkodik, mozog egyszerre. Ez a jó szenzomotoros szinkron, amitől függ a sikeres iskolai beválás. A gyerekek azokat az idegpályákat fogják a tanulásra használni, amelyeket ezekkel a nagymozgásokkal ki tudunk alakítani.

A TSMT-II (a TSMT-I-hez hasonlóan) is alkalmazza a fokozódó terhelés elvét, vagyis a könnyebbtől a nehezebb, egyszerűtől az összetettebb, a lassabbtól a gyorsabb felé haladunk.

A csoportos terápia feladatai közé több kognitív (értelmi) feladatot teszünk, mely során a gyermekeknek figyelniük, emlékezniük, gondolkodniuk, helyzeteket megoldaniuk, beszélniük, rajzolniuk, társaikkal együtt működve kell. Tehát a gyermek figyeli, megfigyeli, megérti a feladathelyzetet, majd egyedül vagy társaival kooperálva megtervezi és kivitelezi a helyzetnek megfelelő (adaptív) válaszát.A foglalkozások során a gyerekek a nehézségeikhez igazított változatos inger környezetben kipróbálhatják magukat, behozhatják lemaradásaikat, felkészülhetnek az óvodára, iskolára és egy választott sportág pontos elsajátítására.

A csoportos foglalkozáson heti 2x45 vagy 2x60 percben vesznek részt a gyerekek max. 10 fős csoportban.

A csoportos TSMT I-nek akkor van vége, ha az Állapot- és mozgásvizsgálat eredménye minden területen legalább 75% ez azt mutatja bekövetkezett az általános javulás motoros, pszichés-kognitív, szociális-érzelmi területen. A gyermek gyorsabb, hatékonyabb,a figyelme megfelelő, terhelhető, elfogadja az irányítást és társaival is együttműködő.

Ezután érdemes egy sportági alaptechnikát elsajátítania és azzal folytatni a mozgás által megszerezhető kompetenciákat.

Célja a sikeres iskolai beváláshoz elengedhetetlen készségek elsajátítása:

A TSMT II leggyakrabban alkalmazott eszközei: billenőlap, tornaszőnyeg, labdák, tornapad, bordásfal, trambulin, hinták, rugós deszka, gördeszka, pallók, hengerek, gólyalábak, kötelek, kuglik, babzsákok, karikák, labdák, zsámoly, bólyák, rudak.

Kinek ajánljuk: figyelmi problémákkal küzdő, „ügyetlen”, hiperaktív, iskolaéretlen, részképesség problémás, önbizalomhiányos, spektrumzavaros gyerekeknek.

Célunk: a sikeres iskolai beváláshoz szükséges készségek fejlesztése